Veled, Uram!

Megtartották a Thália Színházban a várva várt Veled, Uram! c. rockopera bemutatóját. A mű legelején az Árpád-háziak családfája kerül kivetítésre, melyből felidézhetjük ismereteinket az uralkodó házzal kapcsolatban. Ezután indul útjára a történet, melyben részesei lehetünk az örökösödésért vívott harcoknak és átélhetjük az István vállát nyomó terhek súlyát is. A Szörényi-Bródy páros zenéjét látványos koreográfia színesíti, melyet a kiváló táncosok előadása tesz teljessé. A trón sorsában sok az érintett személy a történelemből, melyek feltűnnek a darabban is, hangsúlyozva a kor szellemét, az állandó harcot, konfliktust a régi fejedelmi rendet képviselő pogányság és a nyugati mintára meghonosított kereszténység között.

Egy kis történeti áttekintés a darabhoz. Mint azt bizonyára mindannyian tudjuk első királya a magyaroknak Szent István volt, akit 1001. január 1-jén koronáztak meg és jogot nyert arra, hogy püspökséget és érsekséget hozzon létre hazánkban, ezzel bevezetve azt a kereszténységbe. Nem volt könnyű szakítani a régi fejedelmi renddel, melyet a sorozatos pogánylázadások nehezítettek. István még közvetlenül trónra kerülése előtt legyőzte Koppányt, aki a régi rend híveként követelte magának a trónt, de a lázongások még ezután is tartottak. Nyugati mintát követve törvénykönyvet íratott, melynek rendelkezéseit szigorúan betartatta és 10 egyházmegyét is létrehozott. A birodalmat fiára, Imre hercegre szerette volna hagyni, ám Ő korán, még István életében elhunyt, 1031-ben vadkan támadás áldozata lett.

A színdarabban is fontos szerepet kap ez a fordulópont, mert döntő hatással volt a trón sorsára, melyet végül Orseolo Péter örökölt. Zobor táltos – aki szemtanúja volt a vadkan támadásnak – Orseolo ellen vallott volna, azt állítva, hogy köze van Imre halálához, de Orseolo még a “tárgyaláson” reagált az őt ért vádakra és azonnal megölte Zobor táltost, így biztosítva helyét a királyi székben.

A történelmi vonalon tovább haladva, a trónra pályázók sorában ott volt még Vászoly is, István unokatestvére. A királyi címért folytatott viszálykodásban talán a sors fintora, hogy míg őt megvakították, a későbbi Árpád-házi uralkodók  az Ő fiai közül kerültek ki, és Orseolo Péter uralkodását I. András, I. Béla, illetve a Vászoly ág további leszármazottai követték.

A darabról bővebben a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház oldalán olvashatnak:
http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=130&evad=7
http://www.thalia.hu/eloadasok/veled-uram

Szereplők:

István, Magyarország királya: Sasvári Sándor/Földes Tamás
Gizella királyné, István felesége: Füredi Nikolett/Geszthy Veronika
Orseolo Péter, a király unokaöccse: Mészáros Árpád Zsolt/Homonnay Zsolt
Vászoly, a király unokatestvére: Feke Pál/Szerényi László
Ilon, Vászoly felesége: Janza Kata/Nádasi Veronika
Imre herceg, István és Gizella fia: Kádár Szabolcs/Barkóczy Sándor
Krisztina, Imre hercegmenyasszonya: Vágó Bernadett/Fekete-Kovács Vera
Aba Sámuel nádor, a király sógora: Németh Attila/Szentmártoni Normann
Gellért püspök, Imre herceg nevelője: Magócs Ottó/Mati György
Zobor táltos: Pirgel Dávid/Angler Balázs
Német követ és Sámán dobos: Pálfalvy Attila
Pápai legátus: Ambruzs Ádám
Vászoly fiai: Monoki Marcell, Torvund Alexander, Monoki Milán, Venczli Alex, Bárány Richárd, Csősz Bálint, Kovács Attila, Szente Szabolcs
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Musical Együttese, Balettkara, Zenekara, valamint a Pesti Broadway Stúdió növendékei

Hangszerelés: Németh Zoltán
Dramaturg: Sárdi Mihály, Kerényi M.G.
Díszlet: Rózsa István
Jelmez: Velich Rita
Zenei vezető: Balassa Krisztián
Karigazgató: Drucker Péter
Koreográfus-asszisztens: Szabó Erika, Szűts Rita
Rendezőasszisztens: Niklai Judit
Játékmester: Bori Tamás
Zenei munkatársak: Nagy Gábor, Axmann Péter, Balassa Krisztián, Lőkös Dorottya, Puskás Dóra
Koreográfus: Bodor Johanna
Vezényel: Balassa Krisztián, Bíró Péter
Rendező: Somogyi Szilárd

 


(a fotók a próbákon készültek, így eltérés lehet a végleges változathoz képest)

 

Forgó Béla